Az önkormányzati feladatellátás egységességének támogatásához a miskolci Önkormányzat bevezette az egységes ügyviteli rendszert, mellyel 2017-ben lehetőséget teremtett egy adattárház és erre épülő Városi Szintű Vezetői Információs Rendszer, illetve tervezési és kontrolling rendszer létrehozására, amely biztosítja a releváns gazdálkodási adatok összegyűjtését és elemezhetőségét.
A VIR és Tervezési rendszer fejlesztési projekttel kapcsolatban kitűzött célok teljesítése érdekében az eGov Tanácsadó Kft. a Városi Vezetői Információs Rendszernek és Tervezési rendszer folyamatainak tekintetében végzett vizsgálatokat. A szakértői feladatellátás keretében sor került többek között az egyes kontrolling szakterületi célok, elvárások és igények megvalósulásának elemzésére, az elemzések alapján intézkedések, javaslatok megfogalmazására; a vezetői információs felületek, BI dashboard-ok és jelentések tervezési alapelveknek való megfelelési elemzésére; valamint a vezetés és a szakmai területek által megfogalmazott továbbfejlesztési igények, felvetések elemzésére.
Az audit keretében tett megállapítások és javaslatok egy tanulmányban (jelentés), illetve egy vezetői összefoglaló prezentációban kerültek összefoglalásra.
 

A 2018. augusztus 28-án az eGov Tanácsadó Kft. felkérést kapott a XXII. kerületi egészségügyi alap és szakellátások tekintetében egy átfogó felmérés elvégzésére.
Az egészségügyi rendszer audit vizsgálati területei voltak: a működési folyamatok felmérése, elemzése; a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység részletes elemzése; az IT rendszerek felmérése; a minőségirányítási folyamatok felmérése, elemzése; és az információ visszacsatolások (riporting) elemzése. Ezen területek vonatkozásában a vizsgálat megállapításaihoz mérten kerültek megfogalmazásra külön-külön javaslatok önkormányzati szintű döntésekre és beavatkozásokra. Ilyen módon az elkészült audit jelentés is két nagy részre tagolódott: a vizsgálat megállapításait összegző helyzetelemző részre (audit), valamint a helyzetelemző megállapításokra épülő javaslatokat összefoglaló részre (fejlesztési koncepció). A vizsgálat módszertanilag első sorban dokumentumelemzésen, valamint személyes interjúkon alapult, továbbá az informatikai rendszerekből kinyert adatokat üzleti intelligencia szoftver (MS Power BI) használatával elemeztük.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
2015. évi CCXXII. törvény (e-ügyintézési törvény) 2018. január 1-jei hatályba lépését megelőzően a Miniszterelnökség keretein belül működő Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága (KÖFOP IH) arra kérte fel az eGov Tanácsadó Kft.-t, hogy készítsen el egy "Helyzetkép a teljeskörű elektronikus ügyintézés közigazgatási bevezetéséről" című tanulmányt. A megbízás részletes elemzést kért arról, hogy a 2010 és 2017 közötti időszakban felhasznált európai uniós (ÁROP, EKOP, KÖFOP) támogatások miként tudták előmozdítani Magyarországon a teljes körű elektronikus ügyintézés közigazgatási bevezetését. A tanulmányban az egyes kiemelt közigazgatás-fejlesztési projektek értékelésén felül - a fejlesztések készültségi foka, valamint a várható ügyfél reakciók alapján - modellezni kellett az e-ügyintézési törvény 2018. január 1-jei hatályba lépését követően várható eseményeket, valószínűsíthető forgatókönyveket.

Az eGov Tanácsadó Kft. 2017 és 2018 között az egész Hungaropharma vállalatcsoport, valamint az Alma és Gyöngy patikák számára nyújtott információbiztonsági audittal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat. A projekten a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt. felkérésére, a Kovács A. Tamás Ügyvédi Iroda bevonásával dolgozott. A szerződéses feladatok kiterjedek az adatkezelési folyamatok felmérésére (személyes interjúk és dokumentumok alapján), továbbá egy olyan adatvédelmi audit jelentés elkészítésére, amely alapján a gyógyszerkereskedelmi vállalatcsoport fel tudott készülni az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 2018. május 25-én hatályba lépő rendelkezéseinek alkalmazására. Az audit jelentéshez kapcsolódó javaslatok alapján elkészültek továbbá a szükséges szabályzatok, tájékoztatások és egyéb dokumentumok.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (e-ügyintézési törvény) 2018. január 1-jei hatályba lépése komoly nehézségeket gördített a magyarországi települési önkormányzatok elé. A 2015. decemberétől fokozatosan hatályba lépő törvény 4500 szervezetet - köztük 3184 települési önkormányzatot - kötelezett arra, hogy a gazdálkodó szervezetek számára minden ügyben teljes körű elektronikus ügyintézést biztosítson. A törvény egyidejűleg a lakossági ügyfelek számára törvényes jogként biztosította, hogy - döntésük szerint - elektronikusan tarthassanak kapcsolatot az állammal és az önkormányzatokkal. Mindez hatalmas kihívás elé állította a magyar önkormányzati rendszert. A települések digitális átállását az eGov Tanácsadó Kft. azzal segítette, hogy 10 polgármesteri hivatalnál (köztük a Fővárosi Polgármesteri Hivatalnál, 5 kerületi polgármesteri hivatalnál, továbbá Miskolc és Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalainál) végezte el az
e-ügyintézési törvénynek való megfelelőségi vizsgálatokat. Az audit projekteknek része volt emellett a hiányzó szabályozások és e-ügyintézési tájékoztatók elkészítése, illetőleg - szükség szerint - önálló e-ügyintézési stratégiák kidolgozása, GDPR auditok lefolytatása és az alkalmazottak képzése.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal 2016-ban megkötött megállapodás alapján az eGov Tanácsadó Kft. 2016 nyarán jogi és megfelelőségi vizsgálatot folytatott le a hivatalnál. Az IT-rendszer audit célja egy CoBIT és TOGAF alapú vizsgálat lefolytatása volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal teljes informatikai szervezetére vonatkozóan. A feladat kiterjedt a nemzetközi gyakorlatok elemzésére, valamint ITIL alapú szolgáltatástervezési, szolgáltatásirányításban megvalósítási, tudásmenedzsment rendszer kiépítésében tanácsadási, folyamatfelmérési, dokumentálási, szabályozási és folyamattervezési teendők ellátására. A projekt eredményeként a Megrendelő számára be kellett mutatni a szabályozási, megfelelőségi és hatékonysági vizsgálat nyomán feltárt hiányosságokat, illetve működést fejlesztő javaslatokat kellett kidolgozni.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Postafelügyeleti Főosztálya eddig két alkalommal: 2015-ben és 2018-ban kérte fel az eGov Tanácsadó Kft.-t arra, hogy igénybevevői, használati és elégedettségi vizsgálatot készítsen a lakosság, a vállalkozások, valamint a közigazgatási szervek körében. A vizsgálatok a digitalizáció hatásaira, illetőleg ezzel szoros összefüggésben az egyetemes postai szolgáltatásokkal kapcsolatos társadalmi elvárások változásaira irányultak. A reprezentatív mintákon végzett közvéleménykutatásokat is magában foglaló projektben piackutatási feladatokat, nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat, illetőleg – a postáról szóló törvény két szakaszához kapcsolódóan – utólagos hatásvizsgálatot kellett elvégezni. A vizsgálat eredményei a Magyar Postáról szóló, az Országgyűléshez törvényi előírás szerint kétévente beterjesztett szakmai beszámolókba épültek be.

Az Országgyűlés 2011 decemberében egy komplett fejezetet iktatott be az elektronikus ügyintézésről a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénybe (Ket.). Az "Elektronikus ügyintézésére vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálata" elnevezésű projekt keretében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az eGov Tanácsadó Kft.-t bízta meg a kapcsolódó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok menedzselésére. A munka a jogalkotásról szóló 2011. évi CXXX. törvény (Jat.), illetőleg a kapcsolódó végrehajtási rendelet (24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet) előírásainak figyelembevételével folyt. A projekt során 15 darab szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (SZEÜSZ) bevezetésének előzetes hatásvizsgálatát, továbbá a Ket.-módosítás utólagos hatásvizsgálatát kellett elvégezni, egy előre meghatározott célcsoport (felnőtt lakosság, illetve jegyzők, köztisztviselők) körében megvalósított szociológiai adatfelvételt követően.